Sziasztok!Egy picit csalódott vagyok mert még nincs egy feliratkozóm sem. Ha valami baj van a bloggal akkor jelezzétek! Írjatok nekem e-mailt, hogy tudjam mi az oka annak hogy senki sem kommentel. Csak írjatok bátran! Jöhet hideg, meleg!E-mail címem: bogi.directioner.1dlove@gmail.comAki pedig olvassa a blogom, annak jó olvasást kívánok a 2. részhez! ;)Puszi: Bogi :)
* Tori szemszöge *
Vártam még pár percet hogy felfogjam hogy ki és mit küldött nekem. Szó szerint sokkolt a levél de meg meg is hatott. Megnéztem a borítékot, és tényleg benne volt egy repülőjegy péntekre és egy kis szakadt karkötő. Emlékszem erre! Ezt a kis zöld karkötőt még én készítettem 4.-ben Niall-nek! És ezt hordta majdnem 2 éven keresztül, addig amíg le nem szakadt a kezéről. Szóval nem kamu. Pénteken délután elfogok utazni a legjobb barátomhoz hogy lássam!
Pénteken reggel:
Elérkezett a nap! Az utazás napja! Már mindennel kész vagyok, kivéve magammal. A csomagolást még aznap letudtam amikor a levelet kaptam. Mindent előre megterveztem hogy hánykor megyek ki a repülő térre és kiszámoltam hogy hánykor landol a gép. Egyszóval már vártam ezt a napot. Gyorsan kikészítettem a ruhámat és pillanatok alatt fel is öltöztem. Meg is lepődtem magamon. Ilyen hamar még ruhát nem választottam ki. A sminkemmel is gyorsan elkészültem és már indulhattam is. Amíg a repülőre várakoztam rengeteget gondolkoztam hogy most is olyan a humora mint volt, nincs-e elszállva magától, hogy nézhet ki (na jó képen már láttam, de élőben egész más lehet). Még fel sem szálltam a repülőre, de már azt vártam hogy mikor szállhatok végre le. Már nagyon izgultam. Az izgulásom miatt a hasam görcsbe rándult. Folyamatosan a mellettem lévő kis ablakon kukucskáltam ki és néztem a felhőket. Egész úton csak nézelődtem és csak gondolkodtam. Már lassan csukódtak le a szemeim amikor az egyik stewardess hölgy bejelentette hogy nem sokára Londonba érünk. Összepakoltam és már csak a landolásra vártam. Még a leszálláskor is csak Niall-re tudtam gondolni... Jó sok ember volt a repülő téren. Rengeteg. Így hogyan találjam meg? Nézelődtem jobbra-balra de ismerős arcot sem láttam. Aztán hirtelen valaki megcsikizett mindkét oldalamon a csípőmnél. Nagyon megijedtem és gyorsan hátra fordultam hogy megnézzem hogy ki az aki tudja a gyenge pontomat. És ott állt velem szemben Niall Horan.
Szinte a nyakába ugrottam hogy megöleljem. Jó szorosan ölelgettük egymást. A hatalmas ölelés után komolyan ránéztem és hozzászóltam:
- James!
Mindig így hívtam amikor mérges voltam rá mert tudtam hogy nem szereti ha így szólítom.
- Jassica!- mondta ő is komolyan.
Ő is nagyon jól tudta hogy utálom ha valaki a második nevemen szólít. Majd mind a ketten elkezdtünk nevetni és adtunk egymásnak két puszit.
- Tori! Gyönyörű vagy!
- Nagyon szépen köszönöm! De te sem nézel ki rosszul!- kacsintottam rá.
- Köszi!- és egy picit elpirult.
- És hogy vagy? Mesélj valamit!
- Én nagyon jól, és köszönöm hogy eljöttél!
- Én meg azt köszönöm hogy meghívtál! És most hova megyünk?- kérdeztem kíváncsiskodóan.
- Oda ahol majd aludni fogsz!- majd rám kacsintott.
- Oké!
- Indulhatunk?
- Persze!- majd megfogta a bőröndjeimet és hozta magával.
- Jaj, hagyd csak! Tudom én húzni!
- Dehogy is! Majd én hozom! Rám bízhatod!
- Rendben!
A szállásomig vezető úton rengeteget beszélgettünk. Mivel én is nagyszájú és hangos vagyok, mint Niall ezért szerintem egész London hallotta a beszélgetésünket. Először ő kérdezgetett a mindennapjaimról, majd később hagytam hogy ő is beszéljen. Sokáig mesélt magáról majd áttért a banda többi tagjára is és elmesélt pár vicces sztorit is. A humora egyáltalán nem változott és nem úgy tűnik mintha el lenne szállva magától. Szerintem belsőleg nem változott, de a külseje annál inkább. Helyes. A szőke haja, az arca, a testalkata, a stílusa és a gyönyörű kék szeme... Azt hiszem tetszik. De nem tetszhet, hiszen a legjobb barátom és mindenki tudja hogy a barátságból nem lesz semmi.
* Niall szemszöge *
Tori egyszerűen gyönyörű. Nem mintha kislányként nem lett volna az de most... A humora még mindig a régi. Mellette nem fogok unatkozni! És az a legjobb az egészben hogy nem beképzelt, mint a többi lány. És én ezt szeretem benne!
Szinte a nyakába ugrottam hogy megöleljem. Jó szorosan ölelgettük egymást. A hatalmas ölelés után komolyan ránéztem és hozzászóltam:
- James!
Mindig így hívtam amikor mérges voltam rá mert tudtam hogy nem szereti ha így szólítom.
- Jassica!- mondta ő is komolyan.
Ő is nagyon jól tudta hogy utálom ha valaki a második nevemen szólít. Majd mind a ketten elkezdtünk nevetni és adtunk egymásnak két puszit.
- Tori! Gyönyörű vagy!
- Nagyon szépen köszönöm! De te sem nézel ki rosszul!- kacsintottam rá.
- Köszi!- és egy picit elpirult.
- És hogy vagy? Mesélj valamit!
- Én nagyon jól, és köszönöm hogy eljöttél!
- Én meg azt köszönöm hogy meghívtál! És most hova megyünk?- kérdeztem kíváncsiskodóan.
- Oda ahol majd aludni fogsz!- majd rám kacsintott.
- Oké!
- Indulhatunk?
- Persze!- majd megfogta a bőröndjeimet és hozta magával.
- Jaj, hagyd csak! Tudom én húzni!
- Dehogy is! Majd én hozom! Rám bízhatod!
- Rendben!
A szállásomig vezető úton rengeteget beszélgettünk. Mivel én is nagyszájú és hangos vagyok, mint Niall ezért szerintem egész London hallotta a beszélgetésünket. Először ő kérdezgetett a mindennapjaimról, majd később hagytam hogy ő is beszéljen. Sokáig mesélt magáról majd áttért a banda többi tagjára is és elmesélt pár vicces sztorit is. A humora egyáltalán nem változott és nem úgy tűnik mintha el lenne szállva magától. Szerintem belsőleg nem változott, de a külseje annál inkább. Helyes. A szőke haja, az arca, a testalkata, a stílusa és a gyönyörű kék szeme... Azt hiszem tetszik. De nem tetszhet, hiszen a legjobb barátom és mindenki tudja hogy a barátságból nem lesz semmi.
* Niall szemszöge *
Tori egyszerűen gyönyörű. Nem mintha kislányként nem lett volna az de most... A humora még mindig a régi. Mellette nem fogok unatkozni! És az a legjobb az egészben hogy nem beképzelt, mint a többi lány. És én ezt szeretem benne!
